Első garázsvásár | baniko műhelye

Első garázsvásár

Túl vagyunk az első garázsvásárunkon. Azért mondom, hogy az elsőn, mert magát a kezdeményezést jó ötletnek tartjuk, így valószínűleg tavasszal is fogunk egy újat rendezni. Azt hiszem ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megszabaduljunk a lakásban fellelhető felesleges cuccainktól.  (Zárójelben jegyzem meg, hogy nekünk inkább kinőtt gyerekruháink, ill. játékaink voltak, mert tavasszal a lomtalanításon minden felesleges tárgytól megszabadultunk.) Nem kerestünk sok pénzt (2 ovis anyukával álltam össze), de jól éreztük magunkat a nem annyira hideg novemberi nap ellenére is. Természetesen ez a kis aprópénz nálunk így december előtt jól jön, hiszen közeleg a Mikulás, Bogi szülinapja és nem mellesleg a karácsony is. Maga a garázsvásár ötlete Amerikából származik. Én először Krivarics Dittától a Facebook-os Garázsvásárok oldal kitalálójától hallottam. (Dittával egy zárt Facebook csoportban találkoztam.) Sokáig nem is foglalkoztam vele, mígnem egyszer szeptember-október környékén a szomszédos utcában garázsvásárt tartottak. Gyerekekkel a hónom alatt, elmentünk megnézni, s rögtön beszereztem/beszereztünk néhány hasznos dolgot pár száz forintért. Ekkor jött az ötlet, hogy jó lenne rendezni magunknak is egy ilyen vásárt, s megszabadulni az évek során felgyűlt gyerekruháktól. Illetve a gyerekekkel is megbeszéltük, hogy ha hajlandóak (a korábban meglátogatott garázsvásár mintájára) a már nem használt játékaikat is áruba bocsájtani, akkor megkapják a belőlük befolyt bevételt zsebpénz gyanánt. Természetesen Szabinak tetszett az ötlet, hiszen ő kb. egy hónapja kap rendszeresen zsebpénzt (hetente 100Ft-ot). A huga meg nem tiltakozott, mert néha hozzá is csurran-cseppen 1-2 százforintos. Viszont jött az első akadály: hol rendezzünk garázsvásárt, amikor nekünk nincs is garázsunk (panellakás 4. emeletén lakunk)? Az elején ismerősöktől kérdezgettük, de persze senki sem hajlott rá, hogy akár csak egy délelőttre is kölcsönadja a garázsát. Aztán gondoltam egyet, s megkérdeztem a ház közös képviselőjét, hogy a babakocsi tároló melletti üres helyiséget megkaphatnánk-e erre a célra. (A szeptemberi garázsvásárt is egy hőközponti közös tárolóhelyiségben tartották.) Éva nem zárkózott el a megkeresés elől, SŐT felajánlott egy másik közös helyiséget, ami régen könyvelőiroda volt. Hát be kell valljam, hogy ez egy nagyon szuper hely volt, a falon telis tele polc, a padló járólappal szépen lekövezve, még egy kis boltnak is simán elment volna. Kicsit meg is fordult a fejemben a gondolat, hogy nehogy azért ne térjenek be hozzánk, mert azt hiszik, hogy mi egy bolt vagyunk, s drágán kínáljuk a portékáinkat.
Szabi is segített a takarításban.

Így nézett ki a helyiség takarítás előtt.

Természetesen akadtak, akik megkérdezték, hogy jövő szombaton is nyitva vagyunk-e? Mondtuk, hogy nem, csak délután 3 óráig. Azért csak eddig, mert áram nem volt a közös helyiségben, hiszen nem használták, így világítás sem. Férjem megtervezte a szórólapot, elküldtük Dittának, ill. mi is kitettük a saját Facebook oldalunkra megkérve ismerőseinket, hogy osszák, minél többen tudjanak róla. Szórólapokat is ragasztottunk forgalmasabb helyekre, de sok helyről már másnapra le is szedték őket. :-( Illetve tapasztaltuk, hogy legalább 1 héttel korábban kellett volna megszórni a környéket, hogy időben értesüljenek róla az emberek. Persze olyan is akadt, aki a szórólap ragasztás közben megkérdezte a férjemet, hogy mennyiért adjuk a garázst, ill. hol áruljuk? Sokan még nincsenek tisztában magával a garázsvásár fogalmával. A legtöbben természetesen 10 és 12 között jöttek. Ebéd körül kicsit megcsappant az érdeklődés, majd kicsit később újra felélénkült a látogatók száma. Volt, aki a szórólapot olvasta; volt aki társulni szeretett volna; volt, aki a másik garázsvásárról jött át; s volt, aki csak úgy betévedt körülnézni. A közönség pedig vegyes volt. Jöttek ismerős anyukák gyerekkel vagy gyerek nélkül. Ilyenkor szinte minden gyerek nekiesett a játékoknak. (Természetesen a nyitás előtt a saját gyerekeinknek is újdonság volt az összes régi játék, s jó nagy rumlit csináltak.) De jöttek középkorú párok, idősebb nénik is. Kevés olyan látogató volt, aki üres kézzel távozott, még akkor is, ha csak egy 100Ft-os borsőrlőt vett. Leggyorsabban talán Andi forgószékét vitték el, amit nem is bántunk, mert sok helyet foglalt. Így karácsony előtt elég sok játékot vettek, Szabi mindkét kukásautója elkelt, de kelendőek voltak még a gyerekkönyvek, női ruhák, ill. a téli gyerekruhák is. A tavaszi, nyári cipőket, szandikat, ruhákat most nem keresték, mert nem tudták az anyukák, hogy pár hónap múlva mekkora ruhát fog hordani a csemetéjük. Így legalább lesz kínálat tavasszal is.
A legkelendőbbek a játékok voltak.

Összességében jó hangulatban telt el a szombat délelőtt, már csak a takarítás és a visszapakolás van hátra. No meg a nagy kérdés, hová tesszük azt a sok tavaszi ruhát, cipőt, amit most nem vittek el? Andi, Judit köszönöm, hogy társultatok. Remélem tavasszal újra találkozunk!

Megosztás

Szólj hozzá!

Üdvözöllek műhelyemben!

Gyerekeimmel egy képen

Bakonyi Anikó textiljáték-készítő vagyok, a baniko műhelyének tulajdonosa és megálmodója, a designer textilek szerelmese. Ezekből a csodás anyagokból varrok vidám, színes, cuki ajándékokat (pl. plüssfigurákat, dekorációs termékeket) bármilyen alkalomra, legyen az szülinap, karácsony, húsvét, babalátogatás, esküvő vagy épp ballagás.

Blogomban többek között a babázásról, játékokról, textiljáték-készítésről, vállalkozóvá válásom rögös útjáról, valamint egyéb gyerekneveléssel, mesékkel, meseterápiával kapcsolatos témákról is olvashatsz. Ha pedig ezekkel kapcsolatos kérdésed van, írj nekem a kapcsolat@baniko.hu e-mail címre.
Örömmel és mosollyal teli alkotást és ajándékozást kívánok!


ITT TALÁLKOZHATSZ VELEM

Mézes-Bábos Mesefesztivál, Telezsák kézműves vásár
2018. december 6-7.
Óbuda

Római parti piac
2018. december 8., 8-13 óra
1031 Budapest, Nánási út 47-49.

Kategóriák

Címkék

Kövess a Facebookon is!

Kövess Instagramon!

További képes inspirációk

Már itt is megtalálsz: