Farsang egy óvónéni szemével: Milyen a jó és praktikus jelmez?
Hamarosan közeledünk a farsang végéhez, így az óvodákban is elkezdődtek a farsangi témahetek, mulatságok, jelmezbálok. Ebben az időszakban azzal vagyunk elfoglalva, hogy minek szeretne beöltözni gyermekünk, vajon időben elkészülünk-e a jelmezzel, ill. hogyan fogjuk azt megvalósítani. Mi magunk csináljuk, esetleg bevonjuk a nagyit is? Vagy "csak" beugrunk egy kölcsönzőbe és választ egy jelmezt magának a gyerek.
Az óvónénikre viszont azt hiszem egyáltalán nem gondolunk ebben az időszakban. Mert nekünk csak 1-2-3 gyermekünk van, de nekik 25-30 gyerekről kell gondoskodniuk, kihámozni pisiléskor őket a doboz- vagy a kezeslábas jelmezből, felöltöztetni udvarra menet. Ezért arra gondoltam megkérdezem egy régi kedves óvónő ismerősömet, Berger Ildikót, hogy neki mi a véleménye a farsangi jelmezekről, ill. mivel tudjuk mi szülők megnehezíteni/megkönnyíteni a munkájukat. Íme Ildikó véleménye:
"Sosem szerettem a tucatjelmezeket... az aktuális filmek karaktereit megjelenítő műanyag, nejlon, mű vackokat lásd Pókember, Darth Vader, Amerika kapitány, Elza stb. "csodákat". A szülőknek egyszerű és gyors, mert a boltban megvásárolható, ellenben semmi kreativitást és egyéni fantáziát nem tükröz. Holott pont ez az, ami sajnos a mai gyerekekben már nagyon nehezen fejleszthető. Ráadásul semmi egyéniség és egyediség nem jelenik meg bennük. Az utóbbi évek farsangjain biztos van 8 Pókember, 6 Csillagok háborúja szereplő, 5 Elza, 6 Wednesday jelmez. Már előre rettegek az ide borzalomtól, biztosan megjelenik a Barbie, mint kulcskarakter. A farsang elveszti számomra ezekkel a tucattermékekkel az értékét.
Mit tartok értékesnek és jónak pedagógusként?
Semmi esetre sem azon karakterek megjelenítését, amit adott esetben nem is szabadna ismernie egy óvódás - kisiskolás korú gyermeknek, mert abszolúte nem nekivaló. Sajnos egyre ritkább a meseszereplők megjelenítése.
Boldogság számomra egy-egy királyfi, királylány, Piroska, boszorkány, lovag vagy állatfigura. Persze olykor a szülői kreativitás megjelenik látszólag ötletesnek tűnő megoldásokban. Gondolok itt a dobozjelmezekre. Pl. autóbusz, tv, dobókocka, lufikkal teleaggatott szőlő. Csak éppen a szülő abba nem gondol bele, hogy a gyerek egész nap ezt viseli. Meg sem tud benne mozdulni. Jópofa persze egy fotó idejére, de ebben reggelizni, táncolni, pisilni (!!!!), játszani... Hát ráadnám a szülőre az irodába egy napra.
Óvó néni szempontból borzasztó a sok kellékes jelmez, mert eltűnik, keresgéljük. A gyerek szintén nem tud felszabadultan létezni benne, hiszen azzal foglalkozik, hogy hol van a 3-4 kis "bizbasz", ami mindenképpen kell a tökéletességhez.
Mit tartok praktikusnak?
- A jól szellőző jelmezt, amibe nem fülled bele a gyermek.
- Amit könnyen le és felvesz egyedül (a szülő reggel 1 gyereket öltöztet be, az óvó néninek ott van egy mosdóztatásnál 20-25!!!).
- Amihez nincs sok egyéb kiegészítő, minimális dizájnban jeleníti meg a karaktert.
- Ami nem kelt félelmet a társaiban! Lehet valaki szerint vicces a Drakula, csontváz stb., csak 2-3 gyerekben szorongást és egész napos félelmet kelt.
Szóval szerintem legjobban az állatjelmezek, amik adott esetben egy jellegzetes színű ruhával és fejdísszel megjeleníthetők."
Azt hiszem nagyon egy hullámhosszon vagyok Ildikóval. Kíváncsi vagyok a Te véleményedre is, írd meg kommentben! Ha esetleg óvónénik is olvassák a cikket, és ők is megírják a saját nézőpontjukat, annak különösen örülnék.
Szólj hozzá!