Te mennyire ismered a színeket?

Azt szokták mondani, hogy a nők lényegesen több színt ismernek, mint a férfiak. Na, nálunk ez pont fordítva van. Amire én például azt mondom, hogy piros, arra a férjem rávágja, hogy cinóber vagy karmazsinvörös. Nem véletlen, hiszen ő az Iparművészeti Egyetem grafika szakára járt, én meg "csak egy mezei" kereskedelmi főiskolára (színek szempontjából). :-) Viszont, ami mindkettőnkben közös az az, hogy imádjuk a színeket!

A babaruháim, plüssállataim megtervezésénél is az volt az egyik cél, hogy színes, vidám ruhákat, figurákat keltsek életre, ami segíti a kisgyermekek színérzékelését, színtanulását, és amivel öröm a játék. A textiljátékok tervezésekor sokkal bátrabban használom a színeket és a mintákat, mint a saját öltözködésemben.

A gyerekeinket is a színek használatára buzdítjuk. Kicsi koruk óta nagyon szeretnek rajzolni, alkotni, ezért mindig 24-es ceruza-készletet kaptak, amit én még egyéb színekkel is kiegészítettem: neonnal, pasztellal vagy épp arannyal, ezüsttel.

A színek szeretete egyébként a lányom öltözködésében is megnyilvánul, gyakran párosít olyan színű darabokat, amiket én felnőttként nem vennék fel együtt. Egyelőre hagyom, csak elmondom neki, hogy szerintem miért passzolna más szín az általa választott ruhákhoz, de sokszor az a válasza, hogy neki így tetszik, mert színes. Én meg ráhagyom, keresse csak meg a saját stílusát. Úgyis hamarabb eljön az az időszak, mint gondolnám, amikor már csak a sötét (sötétkék, barna, fekete) ruhákat fogja előnyben részesíteni.

Te is szereted a színeket, van kedvenced?

A színes ruhákat már az ókorban is kedvelték, rendszerint állati és növényi eredetű anyagokkal festették a kelméket. Például a bevezetőben említett karmazsinvörös is állati eredetű: a nőstény bíbortetűből és petéiből nyerik ki a festékanyagot. Kezdetben egyébként a tarka ruha a gazdagok kiváltsága volt (drága volt a színes festék előállítása), a szegények ruhája szürkés, fakó anyagból készült.

De mi is az a szín?

Biztos emlékszel rá fizikából. Az az érzet, amit a szemünk által észlelt különböző hullámhosszúságú fénysugarak (kb. 400-700 nm) keltenek az agyunkban. Egy tárgy színét az határozza meg, hogy a ráeső fényből milyen hullámhosszt és milyen arányban nyel el, illetve mit ver vissza. Egy fekete tárgy például minden színű fényt elnyel, míg a fehér az összeset visszaveri.

Színkör

Ha tudatosan öltözködsz, akkor a színkörről már biztosan hallottál, tanultál. A 12 részre osztott színkört Johannes Itten osztrák festő alkotta meg és három színfajtára osztotta fel: alapszínek, másodlagos színek és harmadlagos színek. Alapszínnek nevezzük azokat, melyeket nem lehet kikeverni - a kör belsejében külön is jelzett sárga, kék, vörös -; minden szín ennek a háromnak a további keveréséből jön létre.

Másodlagos színek azokat a színek, melyeket az alapszínekből lehet kikeverni: ilyen a narancs (sárga és vörös keveréke), a lila (vörös és kék összekeverve) és a zöld (kék és sárga keveréke).  A harmadlagos színeket az alapszínek és a másodlagos színek keveréséből kapjuk meg (sárgászöld, sárgásnarancs stb.), ezeket hármas számmal láthatod az ábrán.

A színkörön a teljesen telített, ún. tiszta színek találhatók meg.

Színek főbb jellemzői

A színek kapcsán beszélhetünk színezetről, telítettségről és világosságról. Ezek szemléltetése talán a Munsell-féle gömbön a legérthetőbb. Albert H. Munsell (1859-1918) egy amerikai festőművész volt, aki rajzot, művészi kompozíciót és anatómiát tanított egy amerikai művészeti iskolában. Az ő nevéhez fűződik a Munsell színminta atlasz, mely a legpontosabb, legmagasabb minőségű (és legdrágább) színminta gyűjtemény. A színminta ábrázolása csak három dimenzióban lehetséges a fentebb említett jellemzők miatt.

Színezet

A színezet a színek fő karaktere, vagyis a hétköznapi nyelvben maga a szín: a tiszta vörös, narancs, sárga, zöld, kékeszöld (türkiz), kék, lila és bíbor, továbbá a szomszédok közötti folytonos átmenetek, de csak a tiszta színek. Ezek találhatók a gömb felszínén.

Telítettség (élénk vagy tompa színek)

Ha ezekhez a tiszta színekhez szürkét keverünk, akkor változik a szín telítettsége, vagyis minél több szürke van benne, annál fakóbb, kopottasabb, piszkosabb színt kapunk.

Világosság

A fekete és fehér segítségével tudunk sötétíteni vagy világosítani egy színen. Minél több fekete van benne, annál sötétebb, és minél több fehér, annál világosabb egy szín.

Árnyalat

Szót kell ejteni még az árnyalatról, mely egy bizonyos színezet, vagyis a szivárvány színének különböző mértékű telítettségű és világosságú változata.

Amennyiben bővebben érdekel a téma, itt találsz olvasnivalókat (én is ezekről a helyekről informálódtam):

Színtan

Színkommunikáció

Stílusmentor

Johannes Itten 2002. A színek művészete

Folyt. köv. legközelebb. Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az oldal aljára görgetve a blogértesítő hírlevelemre.