Újévi népszokások, hiedelmek

Minden kedves Olvasómnak boldog, sikerekben és alkotásban gazdag új esztendőt kívánok! Remélem újév első napján rengeteg lencsét ettetek, hogy bőséges, gazdag évetek legyen. :-)

Én füstölt kolbászos, virslis lencselevest főztem, mert a gyerekek nálunk a főzeléket nem igazán szeretik. Ezt viszont falták, mert közben arról beszélgettünk, hogy ha sok lencsét eszünk, akkor megszépülünk, ill. jó sok pénzünk lesz. Na egyből beindult a fantáziájuk, hogy mi mindent vennének a sok pénzből. Főleg Bogi volt aranyos, aki körbenézett a szobában, ill. az asztalon, s sorolta, hogy tejfölt, kanalat, párnát stb. Szabi pedig a terepasztalt említette elsőként.

Újév napjához (január 1.) több népszokás, babona is kapcsolódik.

Ezen a napon tilos volt a munka. Nem szabadott főzni, mosni, varrni, takarítani - természetesen a ház körüli állatokat azért meg lehetett etetni. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az ismétlődik, az lesz a jellemző az egész évben. Ezért kerülték pl. a veszekedést is. Igyekeztek ezt a napot baráti társaságban, rakott asztal mellett, vidáman ünnepelni. Ezért van ma is az, hogy a karácsony a család ünnepe, míg a Szilvesztert az ember inkább a barátai között tölti el ünnepléssel, bulizással, vidám hangulatban. De ez a nap - több más jeles naphoz hasonlóan - kiváló időjóslásra adott okot. Ha szép, tiszta, derűs idő volt elsején, akkor az egész évben jó időt, jó esztendőt jelentett. Ha azonban 1-jén csillagos volt az ég, akkor az rövid telet, ha viszont piros volt a hajnal, akkor szeles esztendőt jelentett. Nemcsak az időjárásból jósoltak, hanem a "véletlenekből" is: fokhagyma kalendáriumot készítettek: 12 gerezd fokhagymába (mindegyik 1-1 hónapnak felelt meg) sót tettek. Amelyikben reggelre nedves lett a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd akkor. Úgy vélték, ha férfi érkezik újév napján elsőként látogatóba az szerencsét, míg, ha nő, az szerencsétlenséget hoz. Szokás volt kora reggel kint a kútnál, friss vízben mosdani, hogy egész évben egészségesek maradjanak. Az újévi szokások fontos része volt a táplálkozás is. Úgy tartották, hogy ezen a napon disznóhúst kell enni, mert a disznó előtúrja a szerencséjüket. Aztán előnyben részesítették a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), mert az bőséget, gazdagságot jelentett az új esztendőre. Szokás volt kenyeret szegni, hogy mindig legyen kenyere a családnak az új esztendőben. Nem szabadott szárnyas húst enni, mert azok inkább kikaparják a szerencsét. A hallal kapcsolatban megoszlottak a vélemények: egyesek szerint szerencsét jelentett a sok pikkely miatt, míg mások úgy tartották, hogy elúszik a szerencsével. Szép hagyomány volt még régen az újévköszöntő. Legények, fiúgyerekek házról-házra jártak, s jókívánságokkal halmozták el a háziakat. Egyes falvakban gabonát szórtak szét, hogy bő termés legyen. Íme egy példa az újévi köszöntőre:

Adjon Isten füvet, fát, Teli pincét, kamarát. Sok örömet e házba, Boldogságot hazánkba!

Este harangszóra, gilingalangóla, Azt hirdeti, itt az évnek, itt a fordulója. Azért friss egészséget, Bort, búzát, békességet. Aggyon Isten bőven, Az újesztendőben.

Ez újév reggelén minden jót kívánok, Ahova csak nézek, nyíljanak virágok! Amennyi az égnek lehulló zápora, Annyi áldás szálljon gazduram házára.

Újesztendő, vígságszerző most kezd újjulni, Újjuláskor víg örömmel akkor hirdeti, Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni. Legyetek hát az Istennek igaz hívei.

Ti melyik népszokást tartottátok meg?

Forrás: Dömötör Tekla: Magyar népszokások Sulinet: Szilveszteri és Újévi népszokások   Kerekítő: Szilveszteri és Újévi népszokások (Szabó Emese szegedi foglalkozásvezető összeállítása) Kovácsné Ági oldala